• használati melegvíz előállítására
• úszómedence fűtésére
• fűtés rásegítésre

Használati melegvíz ellátás
A SOLART ECONOMY kollektorokat leggyakrabban használati melegvíz előállítására alkalmazzák. A napkollektoros rendszer az évi használati melegvíz-igény 60-70%-át képes szolgáltatni.

A használati vízmelegítéshez szükség van a vízigénynek megfelelő kollektor felületre, melegvíztároló térfogatra, szivattyúegységre, szabályozó berendezésre. Szükséges kiegészítőknek tekinthetjük a napkollektort tartó szerelőkeretet, valamint a primer kör hőközvetítő fagyálló folyadékát.


A szükséges napkollektor felület
A számítás alapját a napi melegvíz-igény adja. Ez általában 50-80 l melegvíz fogyasztónként.

A szükséges kollektorfelület ebből:

kollektofelület (m 2 ) = (?melegvíz - igény)/35

A melegvíztároló kiválasztása
A rendszer megfelelő működéséhez megfelelően kell megválasztanunk a tároló térfogatát. A jól működő rendszer át tudja hidalni a nyári egynapos napsütésmentes időszakokat, télen pedig előmelegíti a bejövő hideg vizet a hagyományos melegvíz szolgáltató rendszer számára, így az kevesebb energiát használ fel.

A szolártároló mérete:

melegvíztároló méret = 2 x Napi melegvízigény

Úszómedencék fűtése
A SOLART ECONOMY F1 sík kollektorok (Felület: 2,8 m 2 Max. teljesítmény: 1860 W) előnyösen alkalmazhatók úszómedencék gazdaságos fűtésére, mert az egyszeri beruházás után a fűtés gyakorlatilag ingyenes!

A jelentős befektetést igénylő úszómedencék komfortját nagymértékben növelhetjük a napkollektoros fűtési rendszer alkalmazásával. (A nyitott medencék használata kb. 3 hónappal meghosszabbítható, illetve fedett medencék esetén a 23 °C vízhőmérséklet biztosítható)

Az alkalmazott napkollektorok száma az úszómedence kialakításától függ az alábbiak szerint:

Nyitott medence:

• Takarás nélkül: Kollektor szám = medencefelület × 0,6/2,8
• Takarással: Kollektor szám = medencefelület × 0,4/2,8

Fedett medence:

• Takarás nélkül: Kollektor szám = medencefelület × 1,0/2,8
• Takarással: Kollektor szám = medencefelület × 0,5/2,8

Megjegyzés: Keleti és Nyugati tájolás esetén a fűtőfelület 20%-kal növelendő!

Az úszómedence fűtést rendkívül gazdaságos összekapcsolni a használati melegvízellátással, amellyel az éves melegvízszükséglet több mint 60-70 %-a fedezhető.

Fűtés-rásegítés
A kizárólag napkollektoros rendszerrel történő fűtés a vízmelegítéshez hasonlóan nem megoldható, de az épületek fűtésére a vízmelegítéstől kisebb hatékonysággal még alkalmazható.

A napkollektoros rendszer támogatni tudja azon épületek fűtését, melyek jó tájolással és szigeteléssel épülnek, valamint alacsonyhőmérsékletű fűtéssel (padlófűtés, falfűtés) rendelkeznek.

A rendszer kialakítható egy kéthőcserélős szolártárolóra történő rácsatlakozással, így a tárolóból fűthető a lakás. A téli napsütés megfelelő kihasználása miatt nagyobb kollektorfelület beépítése szükséges.

A kollektor-felület igény fűtésrásegítéshez:

Kollektorfelület = Lakóterület (hasznos m 2 )/5

Az átmeneti időszakokban jól kihasználhatóak ezek a rendszerek, ugyanis ekkor a hagyományos fűtési rendszerek kazánjai részterhelésen, rossz energiafelhasználással, drágán működnek.

A napkollektoros rendszer működése
A napkollektorban a napsugárzás energiája hové alakul, és közvetítő közeg segítségével jut a melegvíz tartályba.

A rendszer automatikusan működik: ha a hőmérséklet a kollektorban nagyobb, mint a melegvíztartályban, akkor az automatika indítja a keringtető szivattyút. A keringést az automatika leállítja, ha a hőmérsékletkülönbség egy adott érték alá csökken (ez bekövetkezhet a tartály felmelegedése révén, vagy azért, mert a napsugárzás megszűnik és így a kollektor hőmérséklete is lecsökken). Ha tartósan nincs napsütés, és a melegvíztartály hőmérséklete lecsökken, akkor a tartályba épített kisegítő fűtés (például a villamos fűtés) automatikusan bekapcsol, így a melegvízellátás folyamatos.