Amit a tűzifáról és a tűzifa vásárlásról tudni érdemes

Az utóbbi időben az információk felgyorsulása és azok értékének jelentős lecsökkenése (a felelőtlen állítások lehetősége és azok felelősségre vonásának hiánya) miatt nagyon nehéz helyzetben van a vásárló, aki jó minőséget szeretne vásárolni és az eladó, aki jó minőséget szeretne eladni.

Ezért akit érdekel annak tájékozódását szeretném segíteni jelen leírtak szerint tűzifa ügyben.

Tömör fa, azaz a fa fajsúlya (csak elméletben!!!):
1 köbméter tömör (porított, majd összenyomott fa szállítóedények nélkül) minden fafajtából ugyanazt a tömeget produkálja. 1,5 t / m3, azaz 15q / m3 (normál m3).

I. Mennyiség kérdése:

Mértékegységek:
• "Normál m3" 1 m3 fa sok helyen 1x1x1 métert jelent ömlesztve éppúgy, mint kalodázva (raklapon oldalt és a tetején lécekkel körülfogva, de itt sem mindegy, hogy bruttó v. nettó és hogy mennyire tömören van rakva).
• "Erdei m3" 1 m3 fa az erdészeteknél 1x1x1,7 métert jelent, azaz 1 méteres hosszra vágott fából 1,7 méter magasra rakott sarag 1 méter hosszan. Ez az ami megfelel nagyjából 10-12q keményfának.
• Mázsa (q) 100 kg A tűzifa, általában nyers állapotban mért mértékegysége. Csak hiteles, nem befolyásolt mérleggel mérhető, ami legtöbb helyen nem áll rendelkezésre.


Feldolgozottság és rakodás:
• A feldolgozottság: méter, darabolva (kuglizva), hasogatva, ezek kis mértékben befolyásolják az 1m3-re rakható fa mennyiségét, de nagy mértékben segítik a csökkenés sorrendjében, hogy ne vegyük észre az üres lyukakat amit esetleg megfizetünk.
• Rakodás: A rakodáson sokkal több múlik, mint pl. a fa fajtáján, azaz össze vissza dobálva kb. fele annyi fa fér fel az autóra, mint szépen felrakva, a széleken kirakva. Ez a különbség méterben, össze vissza autóra feldobált fánál mindenkinek feltűnik, hasogatott fánál már szinte senkinek.
• Valóság: Szinte mindenki q-ban számol a régi tűzép-es hagyományok miatt, de legtöbbször sem a vásárlók, de még a kiszállítók sincsenek tisztában az adott mennyiség súlyával. Nem beszélve arról, hogy vannak akik lopott fát árulnak, sokan pedig a mennyiséggel csalnak hatalmasat, vannak akik mindkettőt együtt végzik. De ha valós a tűzifa súlya, akkor sem érdemes q-ra vásárolni, mert logikusan csak a vizes fát és a nyers vágást érdemes súlyra eladni. Így aki száraz fát szeretne venni, vagy sokkal magasabb (majd kétszeres) q-kénti áron, vagy m3- re tud ilyet venni!

II. Minőség kérdése (azaz a fűtőértéket meghatározó tényezők) :
• A fa fajtája: alapvetően meghatározza a fűtőértékét
  -keményfa kategóriába tartoznak: tölgy, cser, akác, bükk, gyertyán, kőris, eperfa, körte, alma, barack, szilva, meggy, dió, mandula, juhar, platán, szelíd gesztenye,
  sűrűség légszárazon:. 600-700 kg/m3
  fűtőérték légszárazon: 4,1-4,2 kWh/kg
  fűtőérték átlagosan légszárazon . 2700 kWh/m3
  
  -puhafa kategóriába tartoznak: nyár, nyír, fűz, hárs, vadgesztenye, éger
  sűrűség légszárazon:. 380-580 kg/m3
  fűtőérték légszárazon: 4,1-4,3 kWh/kg
  fűtőérték átlagosan légszárazon . 1700 kWh/m3
  
  -tűlevelűek:feketefenyő, lucfenyő, borovifenyő, tiszafa, vörösfenyő, tujafa, ciprus félék
  sűrűség légszárazon:. 420-550 kg/m3
  fűtőérték légszárazon: 4,3-4,4 kWh/kg
  fűtőérték átlagosan légszárazon . 2100 kWh/m3
  
• A fa minősége: azaz, mennyire bélkorhadt, pudvás, milyen a szövet keménysége. Mi az ócska állapotú fákat nem, vagy arányosan sokkal olcsóbban értékesítünk.
  
• A fa nedvességtartalma (ahol az összsúly = 100%):
  / A nedvességtartalom függ a vágás idejétől és a fa fajtájától is./
• Frissen vágott fa nedvtartalma . 40-60%
• Légszáraz fa nedvtartalma (egy, másfél évig szabadban száradó fa nedvtartalma nem csapadékos évszakban) . 12-20 %
• Abszolút száraz (két évig fedett helyen hasogatva tárolt) fa nedvtartalma . 10%
  
  
• Ízlés és fűtésrendszer! kérdése:
  -Eltérések vannak az égés gyorsaságát, intenzitását, a parázstartás hosszát illetően a különböző fafajták (és egyéb bio fűtőanyagok) között. Ezért nagyon fontos, hogy a fűtésrendszerünkhöz igazodva azok előírásait betartva tüzeljünk, hogy ne okozzunk fölösleges kárt magunknak. (Vannak pl. kifejezetten tűzifára, aprítékra, pelletre, brikettre, fenyőfélére, szénre stb. készült tüzelő berendezések. Ezeknél típustól függően van ahol lehet mással is, vagy vegyesen fűteni, de van ahol nem javasolt.)

III. Fűtőérték kérdése:

A leglényegesebb, hogy a mennyiség és minőség viszonylatában milyen fűtőértéket biztosít számunkra a megvásárolt tűzifa, azaz ténylegesen mi mennyit ér.

• Manapság sok helyen frissen vágott fával tüzelnek, pedig a száraz fa fűtőértéke 1,2-1,4 szerese a nedves fáéhoz viszonyítva ha m3-re vetítjük. Ha viszont q-ként számoljuk az ár-érték arányt akkor az 1q abszolút száraz fa 1,7-2,3 szorosát éri 1 q nedves fának. (Ha m3-re vásárlunk legfeljebb 1,4 szeresét fizetjük ki az azonos mennyiségű szárazfának és ha nem fűtjük el akkor a következő fűtési szezonban már száraz fa lévén azonos (1,2-1,4 szeres) értékű fánk lesz, mintha szárazat vásároltunk volna. Ha azonban q-ra vásárlunk akkor adott évben kb. dupla árat fizettünk a fáért, ami ha következő évben kerül csak eltüzelésre akkor is azt jelenti, hogy kb. másfélszeres áron jutottunk hozzá a kívánt mennyiségű tűzifához.
• Száradás: feldolgozottság és tárolás függvénye, leghasznosabb fedett, de oldalról nem zárt, szellőző tárolóban a végfelhasználás nagyságába összeaprítva, összerakva tárolni.

IV. Jó tanács:

• Aki teheti legkésőbb nyáron szerezze be az éves tűzifa készletet és rakja fedett de nem teljesen zárt részre tárolni. Legjobb ha egy évvel előre gondolkozik az ember és mindig a már egy éve megvásárolt, feldolgozott, felrakott fával tüzel.
• Pincébe, vagy teljesen zárt helyre berakodni csak száraz fát, vagy ha nyers volt legalább egy éve feldolgozva száradó fát szabad berakni, ha nem akarjuk, hogy bepenészedjen.
• Amennyiben mégis későn sikerül csak fához jutni érdemes egy-két napi hasogatott fát mindig a kályha, tetejére (kazán fölé, stb..) rakni, hogy mire a kályhába kerül nagyjából kiszáradjon.