Nagy változásra készülhetnek a magyar vásárlók 2014. 06. 13 -tól

Nagy változásra készülhetünk: péntektől sokkal (sokkal-sokkal) több fogyasztói jog illeti meg a vásárlókat, az egész Európai Unióban, így Magyarországon is. A netes rendelésnél jóval több időt kapunk arra, hogy meggondoljuk magunkat, de szigorítják a termékbemutatókra vonatkozó szabályokat is.

Az új fogyasztóvédelmi uniós irányelv (a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelv) június 13-án lép életbe Magyarországon is. A változások értelmében a fogyasztó sokkal könnyebben tehet majd panaszt, ha vásárlása során esetleg átverik, és könnyebben érvényesítheti majd a jogait, ha szorult helyzetbe kerül. Az intézkedések főként azokat az üzletkötéseket érintik, amik nem szemtől szemben, vagy nem egy üzletben, hivatalos telephelyen zajlanak. Ez jelentheti az online rendelést, az árubemutatós, vagy éppen az otthoni szerződéskötést. A rendeletet kizárólag a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződésekre kell alkalmazni, tehát a szabályozás nem érinti a vállalkozások egymás közti ügyleteit.

Azaz egészen pontosan a kormányrendelet két fogyasztói szerződéstípust foglal magában: egyrészt az üzlethelyiségen kívül kötött szerződéseket, melyeket a vállalkozások székhelyén, telephelyén kívül kötnek. Tipikusan ilyenek a házaló kereskedés egyes fajtái, az utazással egybekötött termékbemutatók, melyek számtalan problémát és komoly anyagi következményeket okoznak hazánkban elsősorban az idősebb korosztály számára.

Másrészről szabályozza a távollévők között kötött szerződéseket. Az online, interneten keresztül történő vásárlások száma rohamosan nő, akárcsak a más táveszközök használatával létrejött szerződéseké is. Itt is kiemelt védelemre szorulnak a fogyasztók, hiszen a felek egyidejű jelenléte nélkül vásárolnak meg egy adott árut úgy, hogy valójában nem is látják azt. Ez az alaphelyzet sokszor okoz kellemetlenségeket a megrendelőnek. Ha pedig nem azt az árut kapják meg, amelyet szerettek volna, vagy egyszerűen mégsincs szükségük rá, gyakori, hogy a vállalkozás elérhetetlen, és a fogyasztó pácban marad.

A legfontosabb újítások a következők:

• A szerződéseknek részletesen tartalmazniuk kell többek között a fizetési, szállítási, teljesítési feltételeket, a teljes költséget és minden egyéb díjat. Azaz semmilyen rejtett költség, járulék nem rakódhat a feltüntetett árra.
  
  
• Változik az elállási jog szabályozása is. A jelenlegi 8 munkanapos elállási határidő meghosszabbodik 14 napra, valamint az elállási jogról való tájékoztatás elmulasztása esetén az elállási határidő tizenkét hónappal hosszabbodik meg. Így ha a kereskedő nem említi előre, hogy két hétig meggondolhatja magát a vevő, akkor egy évre nyúlik ez az időszak.
  
  
• A kereskedőnek az elállást követő 14 napon belül vissza kell térítenie a fogyasztó részére a termék árát, beleértve a szállítási költséget. A kormányrendelet melléklete tartalmaz elállási nyilatkozat-mintát, amely elősegíti a fogyasztók elállási jogának gyakorlását.
  
  
• Az új szabályozás előírja a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmának pontos, fogyasztó számára is érthető használatát. A jelenlegi gyakorlatban ugyanis problémát jelent, hogy a fogyasztók nem ismerik a fogalmak közötti különbséget, és nem tudják előzetesen felmérni, hogy konkrétan milyen jogok illetik majd meg őket.
  
  
• Amennyiben a vállalkozás a szerződéskötést követő kapcsolattartáshoz telefonos ügyintézést biztosít, a fogyasztót a hívásért emelt díj nem terhelheti.